Share and like - social media tools

Jó sok bejegyzéssel adós vagyok még magamnak, fejben már megírtam vagy harmincat. Tudom, miért halogatom: ismerem az írási szokásaimat, egyik gondolat adja a másikat, amitől hosszú és tekervényes lesz, és amiről írok, szeretem belinkelni is, amitől meg baromi sok időt felemészt a megírása. Mivel sok-sok képem van, amit meg szeretnék jelentetni, ezért szerintem egy ideig kicsit Tumblr-osítom a blogot. El is gondolkodtam rajta, hogy csinálok egy Tumblr albumot, de több helyen már nem tudok pörögni. A Facebook kiválóan alkalmas a napi ötletek, talált linkek megosztására és rövid véleményezésére (ezért nem is értem a Twittert, a FB-on is lehet ugyanazt csinálni szerintem), és remekül el tudom tárolni a forrásokat, nyomon tudom követni a kedvenc, inspirációként szolgáló oldalakat. Még annyi nem jó benne (pedig már olvastam róla, hogy lesz), hogy ami régebben volt az üzenőfalon, az  nemigen megjeleníthető, tényleg hasznos lenne egy időrendi nézet. Természetesen erre is vonatkozik, mint minden, ami nyilvános felületen zajlik: ésszel használjuk, és tanítsuk meg erre a gyerekeinket is. A veszélyek pedig nem csak a nyilvánvaló veszélyek (mittudomén, online cukrosbácsi, benyelt vírus), hanem az, hogy meg tudjuk-e különböztetni, ki az igazi társunk, társaságunk, és életünk.
Na, tudtam. Amelia Earhartról akartam tudni, aztán tessék. Next time.
A FB-on kívül a másik kis kedvencem a Pinterest. Tulajdonképpen mindig is erre vágyott a gyűjtögető énem. Itt képeket gyűjthetünk, (pins), témákra (boards) osztva, és a legnagyobb, hogy automatikusan elmenti a kép forrását. A pin-elés úgy történik, hogy ha kitesszük a Pin it-gombot a könyvjelzők menübe, és látunk valamit egy oldalon, ami megtetszik, akkor megnyomjuk a gombot, amivel felhozza a képernyőre a megjelenített oldal összes képét. Akkor az egyikre állva lehet bejuttatni a képet forrással együtt a saját Pinterest albumunkba. A Pinteresten is kereshetünk olyan felhasználókat, akiknek az egész tevékenységét, vagy csak egy-két board-ját követni szeretnénk, és akkor a ő új pin-jeik megjelennek a saját üzenőfalunkon. Arról is kapunk jelzést, ha valaki a mi board-jainkat követi, vagy egy pin-ünket repin-eli. Ez azt jelenti, hogy az ő pin-je lesz a mi pin-nelt képünk forrása, de vissza lehet mindent követni az eredeti forrásig. Bocs a magyar nyelv szétbombázásáért.
Természetesen vannak fórumok is, ami csillapíthatja információéhségünket, vagy belebonyolódván a témáiba, támaszt adhat. Jó esetben barátokat is szerezhetünk, nekem sok barátom lett a Mamami fórumán megismert emberek közül.
A blogunkon is elég jól követhetők a kedvenc oldalak, blogok, de én erre inkább a Rebaba blog Facabook oldalát használom, mert ott könnyebb változtatni, jobban kezelhető, dinamikusabb. Új eszközöm a blogok követésére a Bloglovin szolgáltatás. Én ezt a telefonomon használom. Itt egyszerűen csak feljegyzem, milyen blogokat szoktam olvasni, és a listáján értesülök, hogy ezeknek a blogoknak milyen új bejegyzései jelentek meg azóta, hogy utoljára néztem.
Mindezeket pedig leginkább a telefonomon művelem. 2 éve még nem műveltem a telefonon semmit telefonáláson és sms-küldésen kívül. Most meg... még zseblámpának is ezt használom, nem beszélve a fényképezésről, FB-ozásról, Pinterestezésről, horgolásról (igen, letöltöttem egy horgolós app-ot), rádióhllgatásról, vagy szimpla internetezésről.
A blogolás pedig talán szintén ide tartozik, de mivel az hosszadalmas, ezért nem mindig kerül rá sor. Legrégebbi blogom a Hugipakk, amit már rég bezártam, de még mindig jönnek róla látogatók ide, és gyakran olvassák. Témája: babahordozás, családi témájú írások, semmi extra. Egy ideig én írtam a Mamami bolt blogját is.
Most meg itt a Rebaba blog. Köveheti, aki akarja. Facebookon, itt a blogon vagy a Pinteresten. Ha valaki hozzá szeretne szólni, szerintem erre a FB a legalkalmasabb, de a blogon is is lehet, csak az melósabb kicsit, mert be kell jelentkezni, és átmenni a szűrőn. Ezen mindenki át tud jutni a véleményével, amennyiben normális hangnemben nyilatkozik meg, spam-elést, prolitempót, trollkodást nélkülözve.
Talán olyanokat érdekelhet, amiket írok, gyűjtögetek, akik szeretik a természetes életmódról, kreativitásról, családról, lassító, egyszerűsítő életről, illetve erre törekvésről szóló írásokat. Sütésről, főzésről csak minden szökőévben egyszer esik szó... Mindig tanulok valami újat, és azt szívesen megosztom itt. Követő-gyűjtést nem rendezek, lájkolj, ha tényleg tetszik.