Villámgyors váltás történt a húsvéti ovidizájban, már a tavaszi deko látható a folyosón. Ottília még megígért egy szünidő előttit, Tibi bácsi már feni a fűrészét meg a kalapácsot, gondolom.
Ha azt hiszi bárki, hogy itt megtörténhet olyasmi, hogy egy ásványvizes PET palack kerülhet be a tökéletességbe, az természetesen téved: a virágváza üvegből van. Kamcsi meg nem vezényel, hanem egy fém madárkás csattogót tesztel. Otti szerint ez még nincs kész. Szerintem de. Mit lehet még ezen fokozni?!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lokális. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lokális. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. május 10., csütörtök
2012. március 2., péntek
Mackónapok a Pagonyban
Megint Ovi, a mi ovink, a Pagony. Én még mindig Zöld szíves ovinak hívom, vagy Farkasréti ovinak, mert mindig leragadok a múltban, de az ovi nem mérges, szereti, ha különböző neveken szólítom. Ha elmegyünk mellette autóval, akkor is köszönünk neki, szia Ovi! Holnap jövünk! Egyébként kétségbeesetten keresem a karácsonyi képeket, mert hogy valahova lementettem, az tuti, és ha nem találom meg, hisztériás rohamot kapok, és megint leülök magammal szembe, szigorúan a szemembe nézek, és azt mondom: a blog nem játszótér. A blog komoly dolog. Bizonyítsd be, hogy felnőtt módjára tudsz vele bánni, és az IDŐBELISÉGET a jövőben betartod, megértettük egymást?! Igen, igen, megígérem! Most kapok csokit? Csak ha megkeresed a karácsonyi ovis képeket még július előtt! Igenis...
Minden évben van nálunk Macinap, vagyis inkább Maci időszak. Ez a témakör gazdag programot jelent, itt lehet olvasni a hagyományról.
Nekünk ez otthon annyit jelentett, hogy be kellett vinni saját macit, aki 2 hétig bent marad. Viszont az oviban már megint mesés világ fogadja a belépőket, mint mindig. Minden évben többször új témakör csodás dekorációja vár minket, és ez akár egy interaktív kiállításnak is felfogható, hiszen mindenhez hozzá lehet érni, sok gyerek letáborozik itt a folyosón, jöttében, mentében, és leül könyvet nézegetni. És mindig minden a helyén marad... Ottília, az óvodavezető az értelmi szerző, Tibi bácsi meg a varázslatos kalapácsos ezermester.
Lássuk hát a fotókat:
Itt a végén ez a két kis kakukktojás kép is belekerült: miközben annyit nyávogott mindenki, hogy mikor lesz már meleg, szerencsére a tél még megajándékozott minket 2 hét jéggel és hóval. Tibi bácsi minden reggel gondosan felöntötte a placcot, és letakarította a havat róla. Kamcsi meg legnagyobb csodálkozásomra egyik nap ráállt a jégre korcsolyával, és másnap már siklott vele. Minden ovi után nagy visítós csúszkálás volt, ki cipőben, ki korcsolyával, a szülők meg termoszokkal álltak a szélén. Ez tényleg egy csoda volt, olyan jégen csúszni, ahol pár méterenként át lehetett ölelni egy fát! Most meg már a görkorcsolyát készítjük elő...
Minden évben van nálunk Macinap, vagyis inkább Maci időszak. Ez a témakör gazdag programot jelent, itt lehet olvasni a hagyományról.
Nekünk ez otthon annyit jelentett, hogy be kellett vinni saját macit, aki 2 hétig bent marad. Viszont az oviban már megint mesés világ fogadja a belépőket, mint mindig. Minden évben többször új témakör csodás dekorációja vár minket, és ez akár egy interaktív kiállításnak is felfogható, hiszen mindenhez hozzá lehet érni, sok gyerek letáborozik itt a folyosón, jöttében, mentében, és leül könyvet nézegetni. És mindig minden a helyén marad... Ottília, az óvodavezető az értelmi szerző, Tibi bácsi meg a varázslatos kalapácsos ezermester.
Lássuk hát a fotókat:
Itt a végén ez a két kis kakukktojás kép is belekerült: miközben annyit nyávogott mindenki, hogy mikor lesz már meleg, szerencsére a tél még megajándékozott minket 2 hét jéggel és hóval. Tibi bácsi minden reggel gondosan felöntötte a placcot, és letakarította a havat róla. Kamcsi meg legnagyobb csodálkozásomra egyik nap ráállt a jégre korcsolyával, és másnap már siklott vele. Minden ovi után nagy visítós csúszkálás volt, ki cipőben, ki korcsolyával, a szülők meg termoszokkal álltak a szélén. Ez tényleg egy csoda volt, olyan jégen csúszni, ahol pár méterenként át lehetett ölelni egy fát! Most meg már a görkorcsolyát készítjük elő...
2012. február 15., szerda
2011 pompás nyara
Igen, szerintem még épp időben! Muszáj lassan megemlékezni azokról a gyönyörű napokról, amit Szentdomonkoson töltöttünk, véletlenül épp a nyár legmelegebb hetében. Nem csináltunk semmit, de az nagyon jó volt. Egy kis fürdés az udvaron, esténként tábortűz, sopping a tarnaleleszi használtruha boltban és a vaskereskedésben, sütés, főzés, evés, horgolás, boldogság, pucérkodás, kéklagúna. Már alig várjuk...
Ütős kis nyár volt. És lesz jövőre is!
Ütős kis nyár volt. És lesz jövőre is!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






























































