OVI KARÁCSONY 2012

Még kicsit váratnám a nyári élményeink iránt érdeklődőket, bár jobbára úgyis csak napló-és ötletszerűen írok. Ha nincs célközönség, nincs elvárás.
A "szokásos" ovis dekorációt szeretném megint megörökíteni, mert újra varázslatos volt.

HÚSVÉTI TRENDEK 2013

Megszokhatták a kedves olvasók, hogy kevés naprakészebb blog van, mint a Rebaba. Minden egyes bejegyzése jövőbemutató, nem is tudom, miért nem ezzel keresem  a kenyerem. A Húsvét ismét hálás téma, de pont annyira időben reagálok rá, mint pl. a Karácsonyra. Ezért vegyük úgy, hogy ez lesz a divat 2013-ban!
Az ovira viszont lehet számítani deko-ügyben: amit elvesznek az embertől otthon, megkapja az oviban. Ennek az az előnye, hogy meg sem próbálok furfangos installációkat berendezni otthon, mert tudom, hogy csúnyán leégnék, ha azt összehasonlítanánk az ovink dekorációjával. Nem találok rajta hibát. Még a giccs is tetszik benne, pedig nekem a legegyszerűbb dolgok tetszenek a legjobban. Viszont a művészi alkotást felismerem, és lájkolom. Ovi Húsvétkor! Enjoy!

Természetesen Kamcsinak a a tündérszárnyas balettnyúl tetszett a legjobban, még dolgoznom kell az ízlésén...

Szabadság, szerelem

Én nagyon aktuális dolgokról blogolok, mindig időben reagálok, pl. időben feltettem a karácsonyi képeket is, nehogy valaki elfelejtsen időben készülődni 2012 Karácsonyára.
Így jártam ezúttal is, most Március 15-vel.



Kiskoromban vissza-visszatérő problémám volt, hogy miért tolta ennyire Petőfi ezt a két fogalmat, annyi fontosabbat tudnék mondani a szabadságnál, meg a szerelemnél, pl. az alvás (amióta gyerekeim vannak, ez került a ranglista örökös első helyére) meg az evés. Aztán ahogy egyre többször használtam gondolkodásra a fejemet, meggyőződtem róla, hogy bár az oxigén alap, szabadság meg szerelem nélkül lehet élni, de kevéssé érdemes. Az évek során arról is meggyőződhettem, hogy a szabadság nem feltétlenül a bilincs meg a börtön hiányát jelenti, szerintem Sándor is erre gondolhatott. Mert azt ugye minden iskolában tanítják, hogy mit akart mondani a költő. És itt bizony elég kicsi a bebukás esélye, lévén holt költőktől nehéz kérdezni, élőkkel történő interjúknál meg sokkal okosabbnak kell tűnni.
Az oviban természetesen erre is készültek, a szokásos elképesztően szép dekoráció fogadott, még plusz kokárdák is ki voltak téve a feledékeny szülők számára. Kamilla természetesen már 2 nappal előtte kikészítette ünnepi gúnyáját, szerencse, hogy a korona és a napszemüveg otthon maradt, bár barátaim szerint semmi akadálya nem lett volna, hogy ezzel pimpelje az outfitjét. Megjegyzem, engem sem zavart volna, szeretem a kreatív választásait.
Íme az ünnepi képek:

Mackónapok a Pagonyban

Megint Ovi, a mi ovink, a Pagony. Én még mindig Zöld szíves ovinak hívom, vagy Farkasréti ovinak, mert mindig leragadok a múltban, de az ovi nem mérges, szereti, ha különböző neveken szólítom. Ha elmegyünk mellette autóval, akkor is köszönünk neki, szia Ovi! Holnap jövünk! Egyébként kétségbeesetten keresem a karácsonyi képeket, mert hogy valahova lementettem, az tuti, és ha nem találom meg, hisztériás rohamot kapok, és megint leülök magammal szembe, szigorúan a szemembe nézek, és azt mondom: a blog nem játszótér. A blog komoly dolog. Bizonyítsd be, hogy felnőtt módjára tudsz vele bánni, és az IDŐBELISÉGET  a jövőben betartod, megértettük egymást?! Igen, igen, megígérem! Most kapok csokit? Csak ha megkeresed a karácsonyi ovis képeket még július előtt! Igenis...
Minden évben van nálunk Macinap, vagyis inkább Maci időszak. Ez a témakör gazdag programot jelent, itt lehet olvasni a hagyományról.
Nekünk ez otthon annyit jelentett, hogy be kellett vinni saját macit, aki 2 hétig bent marad. Viszont az oviban már megint mesés világ fogadja a belépőket, mint mindig. Minden évben többször új témakör csodás dekorációja vár minket, és ez akár egy interaktív kiállításnak is felfogható, hiszen mindenhez hozzá lehet érni, sok gyerek letáborozik itt a folyosón, jöttében, mentében, és leül könyvet nézegetni. És mindig minden a helyén marad... Ottília, az óvodavezető az értelmi szerző, Tibi bácsi meg a varázslatos kalapácsos ezermester.
Lássuk hát a fotókat:

Itt a végén ez a két kis kakukktojás kép is belekerült: miközben annyit nyávogott mindenki, hogy mikor lesz már meleg, szerencsére a tél még megajándékozott minket 2 hét jéggel és hóval. Tibi bácsi minden reggel gondosan felöntötte a placcot, és letakarította a havat róla. Kamcsi meg legnagyobb csodálkozásomra egyik nap ráállt a jégre korcsolyával, és másnap már siklott vele. Minden ovi után nagy visítós csúszkálás volt, ki cipőben, ki korcsolyával, a szülők meg termoszokkal álltak a szélén. Ez  tényleg egy csoda volt, olyan jégen csúszni, ahol pár méterenként át lehetett ölelni egy fát! Most meg már a görkorcsolyát készítjük elő...

2011 Karácsony

Minden blogger kifogása, hogy túl sok dolog történt, és nem tud lépést tartani a saját tempójával, de mostantól, mostantól istenbizony, hogy naponta frissít. Nem teszek inkább könnyelmű kijelentéseket, viszont megint egy kis Tumblr-érzés jön, vagyis: fesse ki mindenki a saját képét a fotóim alapján. Mondjuk nagy mázli, hogy nem 20 fokban kell feltennem a Karácsonyi fotókat... Ma talán az idei tél utolsó hóesése volt. Gyönyörű Karácsonyunk volt, talán az eddigi legszebb életemben.
Nemsokára jönnek a múlt nyári képek. Fontos, hogy az ember naprakész legyen!