A VALÓSÁG ÉS ANNAK A MÁSA

Ebből majdnem szóviccet csináltam, de ellenállok a késztetésnek. Isteni ajándékötlet valósítottunk meg Kamcsival, olyan jól sikerült, hogy már több példány is csináltunk. Mindketten jól elvoltunk, és még valami hasznos is készült.
Egy ideje találtam egy vicces oldalt, ami az ötletet adta: a vállalkozás lényege, hogy beküldesz egy gyerekrajzot, és az alapján elkészítik a rajzra tökéletesen hasonlító játékot. Most nincs kedvem végigolvasni, hogy betehetek-e ide egy ilyen képet, mert már a fene se igazodik el ezen a sok jogon, minden blogger valami mást preferál, amit el kell olvasni, és ha jó fej vagyok, be kell tartani. Azokon szoktam röhögni, amikor valaki pl. megtiltja, hogy a horgolási mintája alapján készített cuccot eladd, és ez még nem hangzik irreálisan, de ha tudod, hogy a minta olyanból áll, hogy 2 alapszemet variál, akkor ez már nevetséges. Mindemellett riszpekt az alkotóknak, de azért nem Gizike birtokolja az egyráhajtásos pálca copy-right-ját. Szóval azért próbálok mindent betartani, de szerintem ez keveseknek sikerül, a legnagyobb jóindulat mellett sem.
Érdekes, hogy az oldal tulajdonosa felsorolja, hogy milyen más, hasonló tevékenységekkel foglalkozó alkotók léteznek rajta kívül, még furcsább, hogy a felirat szerint ezek fizetnek a megjelenésért az oldal gazdájának (Child's Own studio), és ez tulajdonképpen tetszik is nekem. Azt mondja ezzel, hogy elfogadom, hogy van konkurrenciám, de van saját stílusom, ami megkülönböztet, és így mindenkinek jó, mert én kapok egy kis zsebpénzt a többiektől, mert az én oldalam nagy forgalmat bonyolít, a többiek meg kapnak egy kis célközönséget már megtalált olcsó reklámot.
De ha ez a bejegyzés a kopirájtról akart volna szólni, akkor az lenne a címe.

Persze erről eszembe jutott egy ehhez szorosan kapcsolódó téma, mégpedig, hogy ezzel igaziból milyen probléma is van (amikor problémát írok, akkor egy apró kis elvi bökkenőre gondolok): ugye az ötlet lényege az, hogy a gyerek rajzol valami iszonyúan cukit és megismételhetetlent, és nagy meglepetésre megkapja azt a kis "tökéletlen" alkotást 3D-ben, babának megvarrva. és ettől ő nagyon boldog és elégedett lesz, mert felismeri.Ez bizonyára így is van, de ha nem tévedek, a képzelet pont úgy működik, hogy van egy kép a gyerek fejében, azt papírra veti, és az a fej-láb emberke az egy gyönyörű tündérkirálynő. Na mármost, ha a fej-láb emberkét 3D-be öntjük, akkor az vajon visszafelé is gyönyörű tündérkirálynő lesz a gyerek szemében...? (és eljött egy kávé ideje)
Hangsúlyoznám, hogy akárhogy is van, nagyon tetszik az ötlet, meg a megvalósítás is.

De visszatérve arra, amiről tényleg tudnék valami kopirájtot tuira nem bántó képet mutatni: az úgy volt, hogy Kamcsinak adtam egy hímzőrámára kifeszített, előre méretre vágott anyagot és egy illanós filcet, és azt az utasítást, hogy rajzolhat bármit, csak próbálja kerülni az ici-pici kis bigyókat, mert a maminak le fog zsibbadni a keze, amíg mindazt hímzőfonalba önti, amit ő rajzolt. Ebből lett először egy párna Sárának meg Bálintnak is születésnapjára, és egy Kamcsinak, mert hát pont neki ne csináltunk volna...?

Zsiga, Bernát, a kalózok és a repülősök

Születésnap szezon van, ami teret engedett annak, hogy megfelelő ajándékokon törjük a fejünket. Mindig az a legkönnyebb, amikor Kamcsival egyidős lányka részére kell kitalálnunk valami szépet és okosat, olyasmit, aminek biztos, hogy örül. De mi van, amikor valami férfiasra van szükség? Valami igazán macsós cuccra... Aminek egy 5 éves férfi is örülhet. Gyors egymásutánban Zsiga és Bernát komoly 5. születésnapi ünnepségére is hivatalosak voltunk, össze kellett szednem magam. Zsigáról annyi bizalmas infot szereztem, hogy szereti  az állatos játékokat. Még nem vagyok igazán a topon állatkészítésben, de dolgozom magamon, ígérem. Ezért Zsiga kapott egy szerintem igazán szép kalózos kártyajátékot (szerencsére nyílt Budaörsön egy kiváló játékbolt, ne a teszkóban vásároljatok!!!) és egy hajlítható karú-lábú budaörsi focistát. Legközelebb intézek valamit állat-ügyben!

Zsigáéknál nagyon jó meggylikőrt ittunk (ez úgy kapcsolódik  a blog témájához, hogy saját készítésű, bio cuccról van szó...) de lehet, hogy Kamcsi inkább a lufikat emelné ki, mint a buli fénypontját.
De térjünk át Bernát születésnapi rendezvényére. Nem tudom, miért gondoltam, hogy örülni fog egy repülős sapkának, de feltételeztem, na. A skill meg adta magát, hiszen horgolni tudok csak. És egy idő óta keresem az "aviator hat"-eket a horgolós oldalakon, de csak nem találtam semmit, ami tetszett volna, bezzeg a kötősök sokkal jobban el vannak kényeztetve aviator-ügyben.
A kocka el volt vetve: beleugrottam a repülős sapka-projektbe (=a család megint nem kapott ebédet). A sapkáról részletesen a következő bejegyzésben, térjünk át Bernát bulijára.
Nagy izgalommal készültünk, mert meg kellett ismerkednünk egy könyvrészlettel, Bernáték színházi előadást készültek szervezni a szülinapon a Micimackó egy részletéből. Bernát apukája előző életében színházcsináló volt, ezért is gondoltuk, hogy nagyszerű móka lesz. Mi más is lehetett volna a téma, mint Füles születésnapja?
Én mondjuk bíztam Csabában, ő tudja. Biztos tök könnyű 9 db 5-7 éves kölyköt 1 óra alatt színpadra állítani! A lényeg, hogy a fejetlen lufipukkasztgatós visításos fázis előtt (de akkor már kaptam Unicumot) még egy iszonyú cuki előadásban lehetett részünk. Bernáték szerintem csak és kizárólag nekem akartak a kedvembe járni, mert a színpad raklapból volt...

Sajnos Bernátról nincs képem az ajándékába öltözve, hiszen nem volt elvárható, hogy 30 fokban, körülvéve egy doboz csokival és egy doboz legoval, merinoi gyapjú sapkával a fején rebegjen meghatott köszönetet az ajándékért. De ebben ez nem volt elsődleges szempont, én már mindent megkaptam élményben a sapka tervezése és készítése közben.
Felmerülhet az alkohol visszatérő szerepe a történetben. Én ebben nem látok semmi meglepőt: egyrészt Barnus egykori oviscsoportjának a szüleivel máig együtt ünneplünk pár pohárka bor kíséretében és nem szenvedtek maradandó károsodást a kölykök, másrészt pedig... Voltatok már 5-10 visító 5 évessel összezárva úgy, hogy nem volt ott az óvónéni és bedobtak közéjük 50 lufit...? Na ugye.