KERESZTELŐAJÁNDÉK

Unokahúgom második kisfiának a keresztelőjén jártunk Balatonon Kamcsival. Kicsit gondolkodtam az ajándékon, vagyis inkább reménykedtem, hogy az ezüstkanál meg a feliratos gyertya már kiment a divatból, mert azt röhögés nélkül nem tudtam volna átadni, nem tehetek róla, nem értem az ilyen hagyományokat, hogy ez miért is lenne jó egy kisgyereknek. De aztán megnyugodtam, mert kiderült, mindenki játékot vitt, szóval fejlődésben van a téma, csak én voltam tájékozatlan, kevés keresztelőre járok.

Kamcsi a szokásos cuki formáját hozta, tudom, hogy mindig nagyon figyel, és felteszi a kérdéseit, hogy bővítse az ismereteit, nos, ez a pillanat most akkor jött el, amikor a református templomban a pap valami hihetetlen régies nyelven beszélt olyan tartalmakról, hogy bár koncentráltam, nem értettem az egészet (magyarul volt amúgy). De Kamcsi értette, mert a közepén a kis csilingelő hangján feltette a kérdést, Mama, ki az az Isten? Miután mindenki kikuncogta magát, biztosítottam felőle, hogy később elmondom, bár van nálam autentikusabb forrás is. Még két fontos momentum volt, az egyik, amikor az iránt érdeklődött, hogy mi az az innivaló, amivel leöntik a baba fejét, illetve az, hogy közölte, nagyon kell pisilni.
Az Isten-kérdést próbáltam annak a szülőnek a tudatos komolyságával megbeszélni, aki bár nem tudja, és nem gondolja, hogy ezt bárki meg tudná mondani hitelt érdemlően, de meghagyja a lehetőséget, hogy a gyerek gondoljon, amit szeretne erről, szóval valami olyasmit beszéltünk, hogy sokak szerint Isten az, aki miatt itt minden van a Földön, és aki mindenben benne van, az emberekben, állatokban, növényekben, legalábbis én így hallottam.
Ajándékba egy bébiplüss babajátékot adtam, ezúttal a gyapjút kihagytam belőle, hogy egyszerűbb legyen mosni.
A játék készítésének rövid és egyszerűsített leírása:
1. A fej elkészítése: duplán hajtott keskeny csőgézbe mosható tömőanyagot tömtem, megfelelő keménységű golyót kialakítva, a fej alját erős cérnával elkötöttem, a fennmaradó, fej alatti csőgézdarabba is tömőanyagot tettem, hogy ne csak egy fej legyen, és azt is bevarrtam. A szem vonalában vízszintesen elkötöttem, hogy az arc kialakuljon. Baba testanyagból egy megfelelő méretű, kicsit formázott darabot oldalt és az alján végigvarrtam, a teteje nyitva marad. Testanyagot kifordítottam, alulról belehúztam a csőgézes fejet és vállrészt. Az anyagnak jól rá kell feszülnie az alsó rétegre. A fej tetején szépen bevarrtam. Szájat, szemeket kihímeztem, a fej hátulján legyenek a csomók.
2. Sapka készítése: hozzámértem a fejet a sapka anyagához (bébiplüss), bébiplüsst színt színnel összeforgatva hosszan mérve (egy kb. egy magas háromszög, elnézést a matekosoktól) összevarrtam úgy, hogy legyen egy kis visszahajtás azon a részen, ami az arc körül van. Kifordítottam, láthatatlan ötléssel rávarrtam a fejre.
3. "Test" készítése: a címkéket (szép maradék pamut anyagok) levágtam hosszúkás téglalap alakúra, 3 oldalát összevarrtam, kifordítottam, levasaltam. Kivágtam 2 bébiplüss négyzetet (méret látható a képen), az egyiket színével felfelé lefektettem, és rátettem a címkéket úgy, hogy befelé nézzenek. Rágombostűztem, levarrtam csak ott, ahol a címkék vannak. Utána rátettem a másik bébiplüsst színével befelé, végigtűztem gombostűvel, és végigvarrtam úgy, hogy ez a varrat picivel beljebb legyen, mint az előző, nehogy kilátszódjon, amikor kifordítom. Ugyanis az egyik sarkánál kell hagyni egy kis lukat, ide kerül majd be a fej.
4. Összeállítás: A fejet belehelyeztem a testbe és láthatatlan öltéssel rögzítettem, többször. Kisbaba kezek fogják húzkodni...
Mivel én is utálom a szöveges tutorialokat, legközelebb képeket is készítek.
Minden anyagot be szoktam varrás előtt avatni (kimosom, kivasalom), hogy utána ne legyenek meglepetések az első mosásnál.
További képek a játékról és a keresztelőről: