2011. július 4., hétfő

Most múlik



Ez az én csengőhangom már régóta, igaz, Veca előadásában, de az eredeti a Quimby műve, tudvalevőleg. Utólag megtudtam, hogy a szám a drogfüggőségről szól, bár sokan azt gondolták, hogy a szerelemről. Én meg nem tudtam, miről szól, de felhangosítottam a rádiót, amikor először hallottam. Persze tizedszerre sem értettem, de hát József Attilát sem értem sokszor, mégis elvarázsol.
Ugyanez történt egyszer régebben reggel 9-kor, amikor ültem az autóban, és szólt a Petőfi, és benne egy olyan hang és szöveg volt hallható, hogy szintén egyből feltekertem a hangerőt (ez egy roncs, ebben tekerni kell, nem elegánsan a kormányt fogva pöckölni a jobb kezünk középső ujjával, vagy a gondolataink erejével irányítani a hangerőszabályozót). Az Ágnes: Óh szív nyugodj című dala volt.
Semmilyen tragédia nem történt, ha valami elmúlik, az mindig hasonló érzés, meg kell róla emlékezni, magunkban szobrot emelni neki, és néha megkoszorúzni.
Felejthetetlen másfél év volt, amit a Mamami Boltban töltöttem.
Nem megyek ám messzire: bár teljesen más feladataim lesznek a jövőben, találkozhattok velem továbbra is a Mamami fórumon, itt és a Facebook-on.

Kérem, hogy támogassátok továbbra is a Mamami Boltot megtisztelő jelenlétetekkel, ne feledjétek, hogy nagy dolgoknak voltatok tanúi!
Szeretettel:
orsi






1 megjegyzés:

  1. Jajj, Orsikám, ezt most megkönnyeztem...a fotósorozat is nagyon szimbolikus;)
    Sok sikert a továbbiakhoz!!!

    VálaszTörlés

Hozzászólásodat ellenőrzés előzi meg:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...