Komposzt álló

Kicsit visszacsempészem a napfényt az októberi esős napokba: Nyár vége felé egyik utolsó látogatásunkat tettük Szentdomonkoson, mivel nincs kielégítő fűtés, a hideg beköszöntével be kell zárni a házat. De nem hagyhattam, hogy ez az év is komposztáló nélkül múljon el, ezért belevágtam a szerintem szükséges előkészületekbe. Na most, ez úgy zajlott, hogy odacipeltem mindenféle keményfa léceket a megfelelőnek ítélt helyre, és a lányom segítségével ( a ragasztópisztolyos támadás óta gondolom mindenkinek világos, hogy rengeteg komoly munkát rá lehet bízni...) elkezdtük összekalapácsolni meg ilyenek. Vagyis elkezdtük volna, mert a fene sem gondolta, hogy ilyen baromi nehéz szeget verni a keményfába. Ezért 15 perc megfeszített munka után feladtuk és jelentőségteljesen otthagytunk mindent, hátha megsajnál valaki.
Ez bejött, mert az ember nem bírta tovább nézni a frusztált arcunkat, ezért összecsapta a fantasztikus építményt. Bár a dizájner én voltam, azért a tyúkháló oldalra helyezésének dicsőségét nem szeretném elvenni tőle.
Az "utolsó kenetet" pedig Kamillával közösen adtuk fel az ingatlannak:

 Eddig minden rendben is ment, végre tovább csökkentettük a szemetünket, de aztán jöttek a bátyámék nyaralni, és ők bizonyára nem olvasták a komposztálás kiskátéja című művet, vagy legalábbis soha nem hallottak olyasmiről, hogy viszonylag nehezére esik minden komposztálónak egy egész bazinagy dinnyét meg 2 kiló rohadt paprikát lebontani, valahogy a komposztok a kis, emészthető falatokat komálják. Erről persze bőven akar elérhető forrás, pl. itt meg itt.De ez a rajz is sokat segít:

Kedves barátnőm is tett kísérelteket a városi komposztálásra, de ő nem a türelmes fajta, és úgy gondolta, helyes kis gyűrűstestű állatkákkal gyorsítja meg a folyamatot. Hát térdig jártak a gilisztában.
Természetesen azt senki  ne csinálja utánunk otthon, amiket én itt megörökítek, szerencsére vannak nálunk sokkal profibbak, akik megérdemlik, hogy az ökológiai katasztófa beköszöntével őket vigye el a nagy űrhajó egy szép új kék bolygóra.
Ennél mondjuk profibbat csináltunk... Szerintem.

Ez viszont szép.

Szívemnek kedves téma: Earth Baby-ék elviszik a szaros pelusainkat és megesküsznek rá, hogy egy visszafogott összeg ellenében a földdel teszik egyenlővé a termésünket, merthogy lebomlanak. Érdekes, érdekes, de eldobós, és felelősségelkenős... Changing diapers - changing the planet. Nos, igen, izé, lényegében biztos így van, de azért kicsit nagy szavak.
Azt meg ugye senki nem gondolta, hogy raklap nélkül múlik el a bejegyzés? Íme a raklapból készült kerti komposztáló: